„Számomra az olvasás
olyan, mint másnak az evés. Létfunkció.”
Oldalszám: 192
Megjelenés: 2018
Kiadó: Libri
Ár: 3699 –
Nincs időm olvasni!
Annyiszor hallottam ezt a panaszt, hogy 2017 januárjában létrehoztam egy
kihívást az online térben azért, hogy a közösség erejével visszacsempésszem a
mindennapokba az olvasást.
A Nincs időm olvasni
kihívásból lassan egy tízezer fős, aktív közösség alakult ki, amelynek tagjait
a könyvek szeretete köti össze. Van időnk olvasni, sőt, van időnk arra is, hogy
az olvasmányainkat még emlékezetesebbé tegyük – erre szolgál ez az olvasónapló,
amelyben értékelheted az olvasott köteteket, lejegyezheted kedvenc idézeteidet,
izgalmas könyves bakancslistákat teljesíthetsz, miközben számtalan inspiráló
gondolatot is találhatsz az olvasásról.
Barátsággal,
Szabados Ágnes
Tudjátok, évről-évre megpróbálkozok valami
napló-határidőnapló féle vezetésével – s bár a kitartásom sem mintaértékű,
általában inkább akkor bizonytalanodok el ebben az ötletemben, mikor visszafelé
áttekintve a hetet, rendre olyan célokat látok csak bevésve, mint „Befejezni: Dorthe Nors – Karateütés”, „megírni a Van időm olvasni értékelését”,
„elolvasni és leértékelni a Mennyei
bűnöket!!!” Így tehát kész ajándékként pottyant az ölembe ez a napló, mely
végre kimondottan ezt a célt szolgálja: íme, rendszerezett élet, bűntudat
nélkül! #szarszlogen Mármint… bűntudatom az sosem volt, amiért
színtisztán könyves-blogos tervekkel firkáltam tele a határidőnaplóimat…
másrészt viszont, lévén szó olyan naptárról, amibe inkább találkozókat meg
fodrászidőpontot írtam volna meg témazárókat tízesével, kissé zavart a
tény, hogy a jelek szerint a teljes létem az olvasás körül forog. Ami persze
igaz is. Így hát nyugodtabb a lelkem most, hogy minden a maga helyén van…
az olvasmányaim az új könyvecskémben, a nemlétező életem pedig a szintén
nemlétező határidőnaplómban. Így kerek a világ. Csak viccelek… vagy mégsem?
Akárhogy is, nagy volt az öröm mikor először hallottam
Szabados Ágnes olvasónaplójáról, akkor pedig értelemszerűen még nagyobb, mikor váratlanul
megérkezett vele a futár. Még a csomag kinyitásakor megcsapó nyomtatás utáni
orrfacsaró újkönyvszag sem tántoríthatott el attól, hogy egy lendülettel
beleássam magam a kötetbe: bár nem regényről beszélünk, nagyjából akkora
lelkesedéssel vetettem magam a lapok közé, mintha életem utazására készülnék. Nincs
mese gyerekek, egy szépen szerkesztett kiadványnak hatalma van – egy könyvmoly
felett legalábbis mindenképpen. És éppen ez a helyzet: egy különösen igényes, áttekinthető,
és kellemes küllemű naplót álmodott meg Szabados Ágnes, az RTL műsorvezetője, valamint
a Nincs időm olvasni kihívás
kezdeményezője – egy olyan kötetet, amely segít rendszerezettebben tartani olvasmányainkat, kreatív ötleteket ad, és
aranyos plusz információkat is tartalmaz. Ennek megfelelően a kiadvány több
részre tagolódik, én pedig ennek megfelelően haladnék végig az értékelésen is,
egységenként mutatva be a Van időm
olvasni naplót, s persze ugyanígy egységenként fejtve ki róla a
véleményemet is.
Haladjunk stílusosan kívülről befelé – elvégre ahogy minden
nagy klisé, úgy az oly sokat hallott „külső megfog, belső megtart” közhely is
igaz. Ági olvasónaplója küllem és kivitelezés terén is jelesre vizsgázik:
könyveknél valamivel kisebb, keménykötésű darab, emellett fontos megemlíteni,
hogy a lapjai is kellően vastagok, így szerencsére nem üt át az írás egyik
oldalról a másikra. Az igényességet tovább növeli a régi időket idéző, és amúgy
roppant hasznos szalag könyvjelző, és a személyes kedvencem… a színvilág. Kékes
és barackos, semmi szélsőség, így tökéletesen használható férfiaknak s nőknek
is – arról már nem is beszélve, hogy szerintem valami rohadt szép. Mit
mondhatnék? Egyszerű, nagyszerű, és tökéletesen naplós. Nem is választhattam
volna szebbet.
A könyvecskét kinyitva egy rövid bevezető, és Szabados Ági
üzenete után rögtön bele is vághatunk a kötet legfontosabb részébe – ez lenne
maga a napló. Bevallom, bár engem erőknek erejével próbál elcsábítani, mióta
nálam van, határozottan eldöntöttem, hogy csak 2019-ben kezdem el vezetni benne
az olvasmányaimat, elvégre mennyivel tisztább ez az „új év, új napló” szituáció…
hiszen határidőnaplót sem szeptemberben szokás venni. Na mindegy.
Visszakanyarodva a lényegre, a kiadvány jelentős részét egy ábécé rendes
olvasónapló tölti ki: ez az olvasott könyvek alapvető adatainak ad helyet,
szerzőnek, címnek, kiadónak, az olvasás intervallumának, valamint tartozik
hozzá hely némi rövid értékelésnek, s kedvenc idézetnek is. Lényegében
tökéletesen hozza azt, amit sokunk életében a moly és blog tölt be, mégis
megvan a hangulata mindezt végre nem – kizárólag – a monitor előtt ülve csinálni,
hanem nyomtatott formában is.
Az egyetlen dolog, ami felett értetlenül állok, az ez a
bizonyos ábácé rend szerinti felosztás… mert akkor mi van, ha én egész 2019-ben
csak olyan szerzőktől akarok olvasni, akiknek K-val kezdődik a neve? Jogos a
felvetés persze, miért igazodna bárki egy napló tervezésekor az én efféle
érthetetlen és bolondos elhatározásaimhoz… NA DE, akkor mi lesz, ha idén
mindenki azt mondja, „az nyer, aki a legtöbb K betűs könyvet olvassa el”, és
mindenki őrült módjára kezd körmölni a K szekcióba, aztán lefagy, meglátva,
hogy mindössze öt oldalon keresztül áldozhat a benne dúló versenyszellemnek? Okés,
viccet félretéve, számomra ez a megoldás kissé logikátlan… de ki tudja, talán
ösztönözni fog, hogy a K betű már tele van, de az N még üres… talán. Ezen majd
aggódok inkább akkor, azt hiszem.
Ezzel amúgy a kötetnek nagyjából háromnegyedén túl is
vagyunk, de mielőtt továbbhaladnék, csak fél szót az idézetekről… ugyanis
bizony ám, a betűnkénti szektorokat végig frappáns, olvasással és könyvekkel
kapcsolatos idézetek választják el egymástól híres szerzőktől, nekem pedig ez az
egyik személyes kedvencem a naplóban. Odalent a megszokott módon összeszedtem
azokat, amelyek a leginkább megfogtak.
Azonban kicsi az esélye, hogy mindenki kedvenc idézete ott
virítson előre a lapokon… így néhány oldal kifejezetten arra szolgál, hogy
összeszedjük olvasmányaink legmaradandóbb sorait, mondatait. Én persze ezt
rendszerint megteszem az értékeléseimben, de szerintem jó lesz ez, hogy még a
kiemeltek közül is kiemeljek egyet-egyet, azokat, amelyek nem csak az olvasás alkalmával
szórakoztattak, de a tartalmukat magammal is vinném a jövőben.
Az idézetek sorát kifejezetten kedves kis lapok követik,
változatosan informatívabbak és írósak, így aranyos illusztrációk mutatják be a
könyv keletkezésének folyamatát, mindenféle helyet, ahol egy könyvmoly számára kivitelezhető
az olvasás, de itt kapott helyet egy – amúgy bocsánat, de nevetségesen rövid :D
– kitöltendő kívánság- és várólista is.
Vicces lesz megszülnöm, a többszáz tételből melyik húsz érdemli meg,
hogy a naplóba kerüljön, de egyiküket sem akarok megbántani a hátrányos
megkülönböztetéssel. Ezen kívül szólnak lapok az olvasás szeretetéről,
gyűjthetünk olyan olvasmányokat, melyeket ajánlunk, és vezethetjük a könyves
eseményeket, mint a Könyvfeszt, vagy író-olvasó találkozók, dedikálások, s meg
ne feledkezzek a NIOK eddigi, és várható témáiról… és tudom, hogy a sorrendet
némileg felrúgtam, de mindenképpen a felsorolás végére akartam hagyni a
legnagyobb kedvencem… az olvasós bakancslistákat.
Esküszöm nektek, gyerekek, ezekért az oldalakért megőrülök,
és ezer százalék, hogy ezzel a résszel nem várok 2019-ig, mert tovább
visszaszámolni már nem tudok: december elsejével máris kezdem a téli kiadást. A
kiadvány ezen részében évszakonként találhatunk olyan teljesítendő pontokat, mint
például „télen olvass a karácsonyi vásár forgatagában” vagy „tavasszal olvass
hajnalok hajnalán, miközben kel fel a nap” – ezeket pedig minden esetben egy
kis tematikus olvasós kihívás követi. Nevezetesen hely 10 könyvnek, amit el
kell olvasni a szezonban – de mindegyikhez tartozik valami megkötés, például
nyárra dukál egy olyan regény, ami a tengerparton játszódik, ősszel pedig
taroljon valami barna borítójú. Nem azt mondom, hogy nagy was ist das, de
valamiért kifejezetten vonzódok az efféle listákhoz, úgyhogy első látásra adott
némi motivációt ez a rész.
Mint látjátok, a kötet a moly.hu és az egyre kiterjedtebb
bloggervilág egyfajta fizikai megjelenése, szóval joggal is kérdezhetnétek,
hogy így mégis mi értelme van… de akármilyen hülyén is hangozzon, szerintem ezt
érezni kell. Ugyanis hagyományosan, papíron vezetni valamit, ami egy
kattintásra van tőlünk a digitális világban, kifejezetten pozitív érzés,
sajátos hangulattal. Én személy szerint sokszor elhatározom, hogy a délutánt az
olvasásnak szentelem, teljesen netmentesen, mégis gyakran azon kapom magam,
hogy ösztönösen nyúlok a mobilomért, hogy jelöljem molyon mennyit haladtam, meg
felvigyek egy új idézetet. Az olvasónapló pedig éppen ezt adja meg kicsiben:
telefon helyett előkaphatom ezt a könyvecskét, és emiatt nem érzem azt, hogy
csorba esett volna az olvasási időmön, mint a netes megoldásnál… ugyanis azt
mondanom sem kell, hogy a „csak felviszem molyra, fél perc”-ből hamar lesz „megkukkantom
a Messengert” majd egy „na jó, csak még gyorsan lecsekkolom az Instát”. Ez
pedig rossz – de a jelek szerint kiküszöbölhető.
Mindent összevetve hálás vagyok, amiért kezembe került Ági
olvasónaplója. Kívül-belül gyönyörű kiadás, s bár van benne egy-egy logikai
bukta – mint számomra az ábécé rend –, így is jól vezethető és hasznos kis
kötet, legyen szó akár rólam – rólunk –, a digitális korban felnőtt molyról és
bloggerről, vagy akár egy hatvan éves nagymamáról, akinek a világon semmi
affinitása interneten bíbelődni effélékkel. A Van időm olvasni naplót jó szívvel ajánlom azoknak, akik inkább
csak röviden akarnak megemlékezni olvasmányaikról, esetleg épp csak most készül
előtörni belőlük a bennük lakó könyvmoly, de azoknak is szívesen adnám a
kezébe, akiknek a moly vagy a bloguk mellett csak afféle „étrendkiegészítőként”
funkcionálhat… mert a hangulat az hangulat. Ezen felül különösen ajánlom a
könyvet szülőknek, gyereknek, barátnak, barátnőnek… ugyanis nagyban virágzik a
karácsonyi ajándékvásárlás aktualitása, ez a kiadvány pedig szépen mutatna
bármilyen könyvmoly fája alatt. ;)
Kedvenc
idézetek:
„A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a
lelkében hordoz.” /Carlos Ruiz Zafón/
***
„Évekkel ezelőtt
szentségtörésnek éreztem akár egyetlen vonalat is belehúzni bármilyen könyvbe.
Ma már szinte nem is ülök le úgy olvasni, hogy nincs egy ceruza a kezem
ügyében. az aláhúzogatásokkal személyre szabom a könyv küldetését. És később
nem is volt nagyobb öröm számomra annál, mint amikor láttam, mások hogyan
firkálgatják tele az én könyvemet:” /Al Ghaoui Hesna/
***
„Könyvekről szólni egy kicsit mindig annyi, mint magunkról beszélni.”
/Babits Mihály/
***
„Egy könyv éppoly veszélyes lehet, mint bármely utazás. Az a személy,
aki behajtja a hátsó fedelet, nem biztos, hogy ugyanaz, mint aki felütötte a kötetet.”
/Mark Lawrence/
***
„Minden pillanatban át szeretnénk jutni abba a bizonyos másik
dimenzióba. Emiatt iszunk, drogozunk, görbítjük el az életünket… pedig csak
olvasnunk kellene.” /Vécsei H. Miklós/
Ha érdekel a
napló, rendeld meg ITT!
Blogturné és
nyereményjáték
Szabados Ágnes Nincs időm olvasni! facebookos csoportja és
kihívása rövid idő alatt nagyon ismert és kedvelt lett a könyvmolyok között, és
olyanokat is könyvmollyá tett, akik korábban egyáltalán nem vagy csak keveset
olvastak. Ági most egy különleges könyvvel kedveskedik nekünk, melyben nemcsak
rendszerezhetjük az olvasnivalóinkat, hanem vezetése ösztönözhet is arra, hogy
még több könyvet vegyünk a kezünkbe. A turné során 10 blogger mondja el a
véleményét a Van időm olvasni nevezetű olvasónaplóról, a turné végén pedig ti
is nyerhettek belőle egy saját példányt.
A Nincs időm olvasni csoportban Ági minden hónapban más
témát ad meg, amelyhez olvashatunk. A játék során a 2017-ben és 2018-ban
meghirdetett témákhoz kapcsolódó könyvek címét kell kitalálnotok leírás
alapján. Feladatotok, hogy a Rafflecopterbe írjátok be a történetek magyar
nyelvű címét.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése
után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország
területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül
nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
2018-ban,
júliusban valami oroszt kellett olvasni, ha pedig orosz, akkor Dosztojevszkij.
Legismertebb regényéről van szó, melyben az R. R. R. monogrammú főszereplő
gyilkosságot követ el, és a lelkiismerete leplezi le végül.
Állomáslista:
11. 24. Spirit BlissSárga könyves út
11. 25. Nem félünk akönyvektől!
11. 26. A SzofisztikáltMacska
11. 27. Never Let Me
Go
11. 28. Függővég
11. 29. Deszy
könyvajánlója
11. 30. Szembetűnő
12. 01. Sorok között
12. 02. Olvasónapló
12. 03. Könyv és más
Szia :) Engedd meg, hogy reagáljak a szerinted logikai buktára! :) A visszakereshetőség miatt döntöttünk a regiszteres megoldás mellett, de a napló mindenkinek személyes.. ha akarod figyelmen kívül is hagyhatod az ábécé rendet, de gondolj csak bele. Ha valaki elolvas mondjuk 100 könyvet 2019-ben, és gondosan töltögeti, és évekkel később visszakeresné, hogy is tetszett.. annak nagy segítség lesz a regiszter. :) Köszi az értékelést, örülök, hogy összességében tetszett :)
VálaszTörlésSzia! :) Köszönöm a kommented, és hogy ezt kifejtetted jobban, bevallom, nem nagyon gondoltam bele ilyen szempontból, így viszont látom már, milyen funkciója van ennek a megoldásnak :)
TörlésÉn köszönöm, hogy a kezembe a kerülhetett a napló :)
Nagyon kíváncsi voltam, milyen ez a könyv, mert állandóan szembejön velem a megjelenése óta. Eleinte nem értettem, hogyan lehet hasznos egy Molyt használó embernek, hiszen ugyanazt a funkciót tölti be, de ezután a bejegyzés után legszívesebben rohannék a könyvesboltba. :D Nagyon jó poszt lett! ♥
VálaszTörlésKöszönöm szépen, drága vagy! ♡
TörlésMegértem, először én sem értettem mi újat tud mutatni moly mellett, de igazából tényleg az érzes miatt éri meg... talán olyan ez, mint a különbség egy igényes bullet journal vezetése között, és aközött, hogy a mobil tervezőjébe pötyögi az ember a teendőit. A célra mindkettő megfelel, de érzésben az előbbi talán többet ad :))
Én most tervezem év elejével elkezdeni ezt a naplót, úgyhogy biztos fogtok még hallani róla tőlem :D
Továbbra is csak ajánlani tudom ;)