Sziasztok! Három napja kaptam egy jelölést Ágitól (egyrexrajongomindenesblogja.blogspot.hu)
a Bárcsak… Könyves Tag-re, amit ezúttal is szeretnék megköszönni neki ^^ és
mivel éppen van egy kis időm hétköznap?! Oh my god, megy a naptárba, piros betűs
ünnepi emléknapot fogok rendezni az egyetlen hétköznapomnak, mikor lazulhatok,
ki is használnám, hogy megmutassam nektek az én válaszaimat. Úgyhogy nem is
akarok sok időt húzni a bevezetéssel, jöjjenek a kérdések!
1. Bárcsak kapott volna folytatást!
Nos, minden csak nézőpont kérdése – a legtöbb
könyvnek, sorozatnak a lezárása úgy jó, ahogy van, és félnék, hogy ha az író –
vagy más – folytatja, akkor csak elrontja, lerombolja az eddigi színvonalat. De
az tény, hogy a kedvenc könyveimet szívesen olvasnám tovább is, például a
Pokoli szerkezeteket, vagy a Sötét hazugságokat.
2. Bárcsak lenne egy spin-off-ja!
Kiera Cass – Párválasztó. Szerintem a harmadik
résznél jó lett volna megállni kicsit, boldogabban tekintenék vissza a
sorozatra, ha a negyedik rész már nem született volna meg, ellenben ha csak
rövideket is, de spin-offokat szívesen olvasnék az alaptrilógiához, mondjuk a
többi résztvevő lányról, Marlee-ről vagy Celeste-ről.
3. Bárcsak több könyvet írna!
Cassandra Clare (tudom, nem ír éppen keveset, de a
jóból sosem elég, igaz? És amúgy is, már nem győzöm kivárni, amíg megjelenik a
Lady Midnight magyarul is…), Alessandra Torre (leginkább persze néhány
fordításért áhítozok…), Jessica Park (mert szintén van még pár könyve, amit le
lehetne fordítani magyarra, igazán…) Stephenie Meyer (Kedves asszonyom, attól, hogy írt már egy sikerszériát, igazán
megerőltethetné magát, és írhatna újakat is).
4. Bárcsak ne vele jött volna össze!
Na, van ebből egy kisebb listám… azoktól a szintén
gyakori esetektől eltekintve is, mikor egyszerűen mindkét férfi tökéletes, és
nem tudok dönteni. Csak hogy a Rómeó és Júliát ne említsem (Team Paris), ott
van kapásból az Alkonyat, ahol hiába nem akarom lecsapni Edward fejét a
helyéről, nálam sosem tudja lekörözni Jake-et. Aztán van még a Párválasztó negyedik része… nem olvastam még az ötödiket, így biztosra nem tudhatom a
végkifejletet, de az az erős gyanúm, hogy nem Eikko lesz a kiválasztott… pedig
én őt szeretem. És ha már ilyen kérdés jött, akkor nem hagyom kis a
Vámpírnaplókat sem, ahol általában mindig problémázok, és ha Elena Stefannal
jön össze, akkor Damont sajnálom, ha Damonnel van együtt, akkor meg Stefant… Ne
próbáljatok rajtam kiigazodni. Veszélyes és szeszélyes (és költői muhaha)
hölgyemény vagyok.
5. Bárcsak máshogy ért volna véget!
Én abszolút mindennel megbirkózok. Egy drasztikus
szomorú befejezéssel, és az undorító happy nyáladzással is. De a függővégektől erős
késztetést érzek, hogy rúgjak hármat a falba,, úgyhogy a Hex Hall és Callie,Kayden és a véletlen az alap. Szuper könyvek, de a végük kegyetlen egy kínzás. Demonglass,
C&K és a megváltás… hahó, hol vagytok?
6. Bárcsak film készülne belőle!
7. Bárcsak sorozat készülne belőle!
Én eléggé tartok tőle minden esetben, hogy egy
szuper könyvből színvonalon aluli filmet vagy sorozatot készítenek, de ha
biztos lehetnék benne, hogy igazi remekművet tudnak kihozni belőle, akkor a
Pokoli szerkezeteket és a Párválasztót látnám nagyon szívesen filmen, de akár
sorozatban is. Jaj, és el ne felejtsem: jól jönne egy Csontváros szereplőgárdás
Hamuváros is, azzal már nem lehet mellélőni.
8. Bárcsak egy másik szemszögből íródott volna!
Stephenie Meyer – Alkonyat. Már megbarátkoztam
Bellával, noha kedvencem sosem lesz, de még tavaly volt szerencsém megtalálni a
neten a félkész Midnight Sun magyar fordítását, és ha a Twilighot szerettem,
ezt egyenesen imádtam – volna, már ha Steph befejezi, úgy, ahogy alapból
tervben volt. Edward, be kell valljam, sokkal összetettebb karakter, mint
Bella, így az ő szemén át jóval érdekesebb minden.
9. Bárcsak megváltoztatnák a borítóját!
Jus Accardo – Érintés. Hány embert hallottam már
áradozni, hogy ez mennyire jó pasinak tűnik… nekem meg konkrétan szerte szalad
a gyomrom ettől a borítótól. Abszolút nem passzol, ez nem lehet Kale.
10. Bárcsak megtartották volna az eredeti borítókat!
Az első, ami eszembe jut, az az Anna és a francia
csók (sorozat). Még egyik részét sem olvastam, de láttam már mind a hazai, mind
az eredeti borítókat, és kétségtelen, hogy a külföldi győz, sokkal egyszerűbb
és mégis harmonikusabb, mint a magyar, ráadásul tudjátok, hogy nem rajongok az
élőszereplős borítókért sem…
11. Bárcsak ne is
folytatódott volna!
Visszakanyarodnék oda, amit már említettem: a
Párválasztóra. A trilógia a kedvencem lett, komolyan imádtam, de nekem a
negyedik rész már nem ütötte meg ezt a szintet, unalmas és sablonos volt, nem
történet benne más, csak egy másik szemszögből, kicsit későbbi időpontban
ugyanaz, mint ami az első három kötetben.
Ennyi lett volna a Tag, az én kihívottam Molly (www.seholsetalallak.blogspot.hu),
de persze bárki viheti a taget, aki szeretné, azzal az apró feltétellel, hogy
megjelöli, honnan van. Hamarosan jövök, most, hogy már nincs komoly
tanulnivaló, remélhetőleg egyre több poszttal, de azt már biztosra tudom, hogy
várható egy zenés és egy könyves, továbbá egy újabb Tag is, de azt a szünet
kezdetére tervezem.
Hatalmas ölelés:
Virág ^^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése