Hey, sweeties! Ha követtek FB-n – és remélem ezt teszitek :P –, már láthattátok az olykor el-elejtett megjegyzéseimet arra vonatkozólag, hogy októberre tartogat a blog némi meglepit, és meglehet, ez az egész igazából csak engem érdekel, most úgy teszek, mintha rajtam volna az egész világ szeme, és mindenki a titok leleplezésére várna – úgyhogy nem is várakoztatlak titeket sokáig. :D
Mindenkit
emlékeztetvén fél percre az általános iskolás énekórák kínkeserves
szenvedéseire, jöjjön egy falatnyi történelem: október elsején, Yehudi Menuhin hegedűművész
javaslatára már 1975 óta ünnepeljük a zene világnapját – sőt, ahogy első köszöntőjében
hivatkozott az eseményre, a zenei világhetet, mely elsődleges célja a
zeneművészet minél szélesebb körben való megismertetése és terjesztése, továbbá
a népek közti megbékélés elősegítése az UNESCO elvei nyomán. Ezúttal ezt az időpontot
gondoltam megragadni arra, hogy 16 bloggertársammal közösen az előző négy
alkalomhoz hasonlóan (1; 2; 3; 4) most is felkészüljünk egy hét közös „munkára”,
s megnyissuk immár az ötödik tematikus projekthetet, ezúttal a zenével a
középpontban.
Az
elmúlt projektek alatt szinte már hagyománnyá vált egy közös poszt írása a
résztvevőkkel, melybe a legtöbben bedobunk egy-egy kérdést – egyrészt buli,
másrészt jobban megismerjük egymást általa, harmadrészt, képez egyfajta egységet
a csapattagok projektheti programjában is. Bár én fenntartom, hogy az egész
elsődleges célja az idegszálaim feszegetése azzal a végtelen
kettősség-érzéssel, hogy imádom a projektet és a résztvevőket, de a tag-ektől
még mindig falramászok. xD Na de mindegy, most még viszonylag frissen és
energiával teli vágok neki a Projektor Kérdezz-feleleknek, ezzel egyúttal meg
is nyitva a projektet. Enjoy!
–SOL–
MELYIK KEDVENC SZÁMOD JELLEMZI
LEGJOBBAN AZ EGYIK KEDVENC KÖNYVEDET?
Egyszer
már, Csenge ötletét véve alapul hoztam egy válogatást, melyben könyveket és
zenéket párosítottam a tartalmuk függvényében… de hogy egészen őszinte legyek,
ott nem éppen a kedvenceim kerültek elő. Mármint… van köztük amit szeretek, de
azért sokat nyom a latban, hogy hoztam példát Anna Todd könyvhöz is, úgyhogy
értitek… nem hinném, hogy hiteles lenne most arra a posztra hivatkoznom, tehát
előkapom minden kreativitásom az ügy érdekében.
*Jó
néhány kitöltött kérdéssel, egy bögre teával és a zenelistám kétszeri
csekkolásával később*
Kodaline
– High Hopes és a Szívzűrterápia strébereknek Kelly
Oramtól – az életem ugyanazon szakaszában töltöttek be fontos szerepet,
mégpedig ugyanabból a szempontból, a lényegük, a mondanivalójuk számomra
teljesen ahhoz a pár évhez köthető, így kicsit ez a kettő együtt jár nekem.
– DORKA –
MELYIK KARAKTEREK ALKOTNÁNAK JÓ
EGYÜTTEST ÉS MILYEN ZENÉT JÁTSZANÁNAK?
Jó,
ez most lehet, hogy kicsit fura lesz, elvégre kinek van ideje együttesben
zenélgetni, mikor meg kell szabadítania a világot a démonoktól, de én totál el
tudnám képzelni Jace és Will Herondale-t ebben a szerepben. Valami rettentő
egyedi, meg nem értett irányzatot képviselnének, és Magnus varázslatának
köszönhetően mindkettőjükből lehetne egyszerre több is a színpadon, így Jace
egyszerre tépheti a gitárhúrokat és püfölheti a dobot bár amúgy zongorán
játszik… de ez már részletkérdés, Will pedig énekelhet, zongorázhat meg…
meg nem tudom mit kéne még egy bandában.
Basszus, szinte látom magam előtt az egészet.
– GOTHIC –
MELYIK ÁLTALAD KEDVELT
ZENÉSZEIDNEK A TOLLÁBÓL OLVASNÁL EL EGY; ROMANTIKUS, HORROR, FANTASY KÖNYVET?
Ha
szerelemről meg romantikus könyvekről beszélünk, akkor azt hiszem Taylot Swift
szakértőként írhatna a témában – és bizonyára lenne is mit mesélnie, aztán
hipp-hopp rájönne, hogy ez is milyen szuper módja annak, hogy megszabaduljon
egy-egy szakítás feszültségétől. Őszintén várom ezt a pillanatot. A fantasy
műfajhoz elsőre Sharon den Adel és a Within Temptation jutott eszembe, ha engem
kérdeztek, van az egész együttesnek van valami természetfeletti hangulata, amiért
egyszerűen oda meg vissza vagyok. Szóval toplistás fantasy-t főként tőlük
várnék, azon belül is inkább valami angyalosat – ha már nem bírom épp kiverni a
fejemből az Angel c. számukat.
Horrorhoz pedig… eh, azt hiszem ez a legnehezebb döntés. Többen is eszembejutottak,
végül a Back From The Dead klipje
megnyerte az első helyet John Coopernek és csapatának, a Skilletnek – valami zombis
horrorral, amit valószínűleg a büdös életben soha nem olvasnék el xD
– RÉTA –
HA VÁLASZTANOD KÉNE, A KEDVENC
EGYÜTTESED KONCERTJÉRE VAGY EGY ÉV KORLÁTLAN KÖNYVVÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG KÖZÖTT,
AMIT EGY NAGYOBB KÖNYVÁRUHÁZ BIZTOSÍT, HOGY DÖNTENÉL? ÉS HÁNY KÖNYVET
VÁSÁROLNÁL?
Ez
az utolsó kérdés azért befigyel, pedig még nem is döntöttem xD Szerintem
könyvmolyokhoz intézve a kérdést kábé kilencven százalékban az utóbbi
lehetőségre esne a szavazat, de tudjátok mit? Én gondolkodás nélkül rávágnám az
elsőt. Természetesen a korlátlan könyvvásárlás is kecsegtető… de bennem
felvetette a kérdést, hogy akkor is megmaradna-e a könyvvásárlás eddigi öröme
és hálaérzete, a polcomon csücsülő könyvek értéke, ha bármikor, korlátlan
tételben hordhatnám haza a szépségeket. Ezzel szemben egy koncert ellen
semmilyen ellenérv nem hozható fel, s ugyanakkor életre szóló élmény is.
Szóval… ha valaki meg akar dobni csak úgy egy Skillet koncertjeggyel, akkor nem
fogom elutasítani. Igazán.
– WANDAMACI –
HA A KÖNYVBEN MEGEMLÍTENEK EGY
ZENESZÁMOT, RÁKERESEL ÉS MEGHALLGATOD VAGY FIGYELMEN KÍVÜL HAGYOD?
Helyzete
válogatja… még egész régen szokásom volt minden könyvben elhangzott számot is
cetlivel jelölni, és az olvasás végeztével pörgetni végig őket a YouTube-on, de
már kialakult olyan szinten a zenei ízlésem, hogy ne szoruljak erre a
megoldásra. Most már csak azokat jelölöm vagy írom fel, amelyekről úgy vélem,
hogy tényleg tetszeni fognak… és azokat is csak akkor, ha találok öntapadós
cetlit elérhető közelségben érts: elég kinyújtanom érte a karom, még jobb,
ha azt sem.
– MOLLY –
MILYEN SZEREPET TÖLTENÉL BE
LEGSZÍVESEBBEN EGY ZENEKARBAN (ÉNEKES, GITÁROS, DOBOS, STB., ESETLEG INKÁBB
MARADNÁL A RAJONGÓK KÖZÖTT)?
Az
egyik kedvenc kérdésem, komolyan ♥ Hatalmas álmom ami igazából életcélból
maradt vissza csupán álmodozássá… mert nincs mese, felnőttem és lelki kiábrándult,
nyugdíjas éveimet taposom lassan volt mindig is egy együttes frontemberének
lenni – lényegében az éneklésen kívül nincs is más választásom, tekintve, hogy
legnagyobb bánatomra nem játszok semmilyen hangszeren. Régebben csellóztam, de
nem volt hosszúéletű a dolog, és azóta
is inkább csak a zongora meg a gitár vonz – de az igazság az, hogy béna vagyok
én ahhoz, hogy bármelyiken megtanuljak xD
– INDIE ÉS PERPETUA –
MELYIK KÖNYVES ZENÉSZ ÁLOMPASI
VOLT A KEDVENCED ÉS MIÉRT?
Már
igazán nem azért, de ez a kérdés még mindig ugyanaz a kategória, mint mikor
szimplán a kedvenc könyves álompasimról faggatnak – avagy a
megválaszolhatatlan. Vagyis… igazából megválaszolható, ez esetben viszont
hosszas listázásba lennék kénytelen merítkezni, ugyanis vannak páran,
akárhogyan is nézzük, a választás pedig felettébb fájdalmas… de rendben van,
szorítkozzunk egy top3-as mezőnyre. Ridge Lawson, Nagy Márk és Jem Carstairs.
Mind kicsit más értelemben kedvencem, ahogy természetesen ezer százalékosan
különböző emberekről is beszélünk, de mind rettentően szeretnivaló és
különleges, én pedig egyaránt ülnék le szívesen hallgatni Jem hegedűszólóit mindezt
úgy, hogy amúgy gyűlölöm a hegedű hangját, Ridge gitározását és Márk
énekét. ♥
– NEVERHOOD –
KI AZ A ZENÉSZ, AKINEK ÉLETE ÉS
MUNKÁSSÁGA LEGNAGYOBB HATÁSSAL VOLT A JELENLEG KIALAKULT ÉLETEDRE?
Őszintén,
akármennyire tetszik is a kérdés, és akármennyire várom a többiek válaszát rá,
én magam nem tudok rá mit mondani. A legnagyobb kedvenceimnek mindig is
igyekeztem jobban áttanulmányozni az életét is a zenei tevékenységén kívül, a
többieknél pedig maradhatna az a megoldás, hogy a művészete gyakorolt rám nem
mindennapi hatást, de akármeddig gondolkodtam, vettem sorra egy halom énekest,
zenészt, akit kedvelek, rájöttem, hogy még nem ütött be nálam az a zene, ami
úgy érzem, megváltoztatta az életemet valamilyen módon. Rengeteg volt, amely
mély benyomást tett rám, elgondolkodtatott, megríkatott, támaszt nyújtott adott
élethelyzetekben, szakaszokban… de hogy megváltoztatta-e bármelyik is az
életem? Nope, ez még várat magára. Még jó, hogy nem vagyok elkésve.
– HIKARI –
SZOKTÁL ZENÉT HALLGATNI OLVASÁS
KÖZBEN? HA IGEN, MILYEN STÍLUST?
Hát…
szégyen vagy sem, nő létemre mégsem mondhatom el, hogy túl jól koncentrálnék
egyszerre sokfelé, így nálam alapból az olvasás+zene is kiesik így együtt. Ha
zenét hallgatok, többnyire nem bírom megállni hogy énekeljek is mellé, eközben
pedig még olvasni is… számomra elég megerőltető. Úgyhogy többnyire csöndben
merülök bele egy-egy regénybe, extrémebb esetekben valami lágyabb Yiruma zongorajátékkal
a háttérben.
– ANNIE –
HA ALAPÍTANOD KELLENE EGY FANTASY
BANDÁT, MELYIK KEDVENC FANTASZTIKUS KARAKTEREIDET TUDNÁD ELKÉPZELNI AZ EGYES
TAGOKKÉNT?
Az
első gondolatom az volt, hogy milyen menő láthatatlan bandát hozhatna létre
Magnus Bane, ha az összes szükséges hangszert mágiával irányítaná, de jól van,
megpróbálom nem kerülni ki az eredeti kérdést, és ennél kicsit jobban
megerőltetni magam. *gondolkozik* Áh,
nem megy.
– VIRÁG –
MELYIK DALT VÁLASZTANÁD ÉLETINDULÓDNAK
/ VAGY MELYIK DALSZÖVEG IDÉZETET ÉLETED MOTTÓJÁNAK?
Már
sokadjára bizonyosodik be, hogy én vagyok saját életemnek az elhivatott
megkeserítője, ugyanis magammal csesztem ki leginkább ezzel a kérdéssel. Na de
mondom, nem vagyok meglepve.
Meglehetősen
nehéz válaszolni, megtalálni a megfelelő dalt, pár sort, amit annyira magaménak
érzek, hogy életindulónak vagy mottónak választanám – főleg azért, mert az
igazat megvallva rengeteg zene szövegével érzek szoros kapcsolatot lélekben,
rengetegben vagyok képes megtalálni önmagamat. Viszont a kérdés első felének
esetében, ha hivatkozhatok szigorúan csak az Ally McBeal-féle módszerre – miszerint
olyan dalt kell találnom, amelyet ha elkezdek énekelni az utcán, akkor
boldogabbnak, magabiztosabbnak, istenkirálycsászárnőnek fogom magam érezni tőle
–, akkor elsőre a Fuck You jutott
eszembe Lily Allentől, és szinten azonnal utána Daniel Powter-től a Bad Day. Mindkettő dallal látom magam
egy idilli musical jelenetben, ahogy sétálok az utcán, és ezek valamelyikét
énekelem. Előbbit… hát, csak mert, for no reason, utóbbit valószínűleg ronda,
esős időben, pocsolyákban ugrándozva.
No,
ez lett volna nálam a 2017-es Music
Projekt megnyitása – a program elstartolt már néhány többi résztvevőnél is,
a héten pedig, a csapatot ismerve csak úgy özönleni fognak a kreatívabbnál
kreatívabb posztok, úgyhogy érdemes figyelemmel kísérni valamennyi
blogger-bloggerina oldalát. Ebben segít is a lenti kis „lejátszási lista” –
amiért még egyszer, de koránt sem utoljára hatalmas köszönet Solnak ♥ –,
melynek segítségével könnyedén átjuthattok az összes projektor felületére, a
nevek mellett található kis play ikonokra kattintva pedig behoz a YouTube egy,
az adott blogger/ek számára fontos, kedvenc számot. Annyit megsúgok, hogy az enyém
nem véletlen… bár már nem hallgatom nulla-huszonnégyben, mint anno két éve, úgy
voltam vele, legyünk stílusosak xD
Még
egy utószó utáni utószóként pár gondolatot a projekt menetéről – csak mert
megtehetem nem mintha ti meg nem ugorhatnátok át, ha már elegetek van xD:
kivételesen még nem vagyok annyira elúszva, mint az tőlem megszokott, és
tele vagyok tervekkel, ötletekkel, posztokkal, még pedig napokra lebontva,
betáblázva, úgyhogy ha az égiek is úgy akarják, akkor ezen túl még minimum
négy bejegyzéssel érkezek a héten. Mert a zene megéri, hogy olykor ne feküdjek
le aludni – az alvás úgyis a gyengéknek való. Továbbá annyit már előre tudok,
hogy hétfőn és csütörtökön nem leszek – tudom, ugorjuk át a sajnálkozást, hogy
mennyire fogok hiányozni –, többi napon viszont zúzunk ezerrel, úgyhogy addig
is kellemes pihenést, és sok jó zenét mindenkinek! Ezer puszi és ölelés ♥
Köszönöm a dicsérő szavakat! ^^ A Szívzűrterápiát nem olvastam, Levandra viszont kedvelte a könyvet. Hamarosan meghallgatom a zenét hozzá. :)
VálaszTörlés