Oldalszám: 24
Megjelenés: 2020
Kiadó: General Press
Ár: 2990 -
Végre megenyhült egy kicsit az idő, és Pettson meg a kandúrja immár nyugodtan készülhetnek a karácsonyra: kivághatják a fenyőfát, elmehetnek bevásárolni és megsüthetik kedvenc mézesüket. Ám mindehhez először el kell takarítaniuk a havat az udvarról, sőt az öreg még néhány gallyat is tenni szeretne a lépcsőre. El is indulnak, hogy gyűjtsenek egy nagy rakásra valót az erdőben, de Pettsont ekkor hirtelen olyan rémes baleset éri, hogy alig bírj a megmozdítani a lábát. Lehet, hogy semmi nem lesz az ünneplésből?
Október 31, a szorgalom éjszakája - nem hivatalos az elnevezés, de szerintem minden további nélkül bevezethetnénk, ugyanis ami aznap éjjel, a két nap találkozásakor történik... nos, az hihetetlenebb annál, minthogy a Mikulás egyetlen éjszaka alatt képes meglátogatni a világ összes kiskölykét. A napközben még vásárlók útját keresztező leárazott halloweeni maszkok és kellékek ugyanis pillanatok leforgása alatt szívódnak fel helyet adva valami másnak - hogy aztán november elsején teljes karácsonyi pompába öltözve fogadhassanak minket az üzletek. Namost, komoly - bár dichotómiájánál fogva nem a legvalidabb - tipológiát építettem fel erre a varázslatos történésre, annálfogva, hogy ennek az időszaknak a beköszöntével kiéleződik az emberek közötti legnagyobb, az év további részében szunnyadó ellentét. Vannak akiket ártatlan reggeli bevásárlásukra indulva instant hányinger gyötör, amint a megszokott sorban dobozos tejért nyúlva karamellás szaloncukrot találnak csak helyette - haragjuknak és ellenérzésüknek hangot adva sosem mulasztják el az alkalmat elmondani, hogy "f@szom a karácsonyba, még csak november van!", továbbá élnek a szúrós nézés képességével, valahányszor meglátják a városban egyre gyarapodó kültéri égőket és díszeket, s akkor is, mikor a rádió elkezdi játszani a Last Christmast. Másrészt pedig vagyunk mi. Igazán nem akarnánk konfrontálódni a domináns irányzattal, de azért az üdvözült arckifejezésünkből tudni lehet, hogy mikor feltesszük a fejhallgatót, karácsonyi dalok szólnak belőle; gyermeki izgalommal figyeljük az első utcai díszeket, és igazából nemcsakhogy megkezdtük az ajándékvásárlást, de már csak olyan utolsó simításokat végzünk, mint a csomagolópapír kiválasztása. Mióta feltettük a beltéri égősort a szobában, olyan mintha mindennap karácsony lenne - így nyilvánvalóan ér elkezdeni szaloncukrot nassolni és bejglit sütni. Gyerekek... én már hetek óta újra szeretném nézni az Igazából szerelmet. És a Grincset is. A keresési előzményeim olcsó fenyőket és ajándékötleteket tartalmaznak, semmi olyasmit, hogy "szúró fájdalom a hasam bal oldalán, meg fogok halni?". Szóval, mint ennek a második csoportnak büszke tagja, úgy érzem kellően át tudom érezni mások ünnep iránti lelkesedését is - és éppen ezért melengette annyira a szívem Pettson és Findusz bájos ünnepi története.
Kezdve az elején, könnyen következtethetnénk ezek alapján arra, hogy a címben fellelhető "karácsony" szó láttán sikerült megnyerni a lelkem, de az igazat megvallva a morcos öregember és nyughatatlan kismacska duója már sokkal hamarabb belopta magát a szívembe. Gyerekként is nagy rajongója voltam a Pettson és Findusz meséknek, tavasszal pedig, amint a General Press újranyomta Nordqvist néhány mesekönyvét, kapva kaptam az alkalmon, hogy elmerüljek ebben a világban ismét. És ha lehet, ezúttal még annál is lelkesebbé váltam, ugyanis két kedvencemnek - a Pettson és Findusznak, meg a karácsonynak - párosítása már bizonyítottan elsőosztályú. Emlékszik még valaki a rajzfilmsorozat Pettson ígérete c. epizódláncolatára? ÉN IGEN, talán mert az volt a LEGJOBB RÉSZ mind közül. Annyira, hogy lehet nem folytatom az értékelést, hanem megyek újranézni. Bár ez talán aláásná azt, mennyire eszméletlen tökéletesnek tartom magát a Pettson karácsonya mesekönyvet, ezt pedig mégsem tehetem...
Ebben a röpke 24 oldalban elénk tárt történet igazából mérhetetlenül egyszerű: a nagy karácsonyi készülődést teljesen keresztbehúzva Pettson elszenved egy kis kerti balesetet - nem tud lábra állni, és ha ez nem megy, akkor bizony nincs nagybevásárlás, nincs ünnepi menü, sütemények, és nincs karácsonyfa sem. Mint minden valamirevaló kisgyermeknek, úgy Findusznak is kész horrorral érne fel az "elmaradó" karácsony... de mit is tehet egy tenyérnyi cica, ha a dolgok ilyen rosszra fordulnak? Lábatlankodhat, rosszalkodhat, hangoskodhat és persze lehet mindeközben imádnivalóbb minden más mesehősnél, ugyanis egyszerre jeleníti meg magában az amolyan igazán macskás attitűdöket, amiért imádjuk a kis kedvenceinket, mg a kisgyermekek báját és lelkesedését a világ iránt, amit vagy szeretettel nézünk immár saját gyermekeinken, vagy ha nem, nosztalgiával gondolunk vissza rá, milyen volt ilyennek lenni.
Ami engem illet, számomra a Findusz élményt az illusztráció teszi teljessé... de mondjuk ki inkább egyenesen, az egész történet azzal együtt lesz kerek. Hatalmas errőssége a Nordqvist könyveknek a rengeteg csodaszép, részletgazdag kép, a kellemes vonalvezetésű és színezetű rajzok: az ember ezeket böngészve folyton talál valami aranyos kis meglepetést, amelyen fennakadhat egy időre, ugyanígy nem lehet olvadozással vegyes nevetgélés nélkül elmenni Findusz arckifejezései mellett, amelyek az édestől az ijesztőig terjedő skálán változnak az oldalakon. Pro tipp profiknak és gyerekes szülőknek, néhány oldal kifejezetten alkalmas "hány darab Findusz van a képen?"-t játszani és ezáltal játékos számolásba kezdeni, ugyanis a szerző-illusztrátor szereti olykor egyetlen rajzon események teljes láncolatát ábrázolni, ami elég magas Findusz/oldal arányokat képes szülni - de ennek csak örvendeni lehet.
Összegezve tehát, ismét rendkívül szeretnivaló, és ezúttal plusz ajándékként még meghitt, kellemes karácsonyi hangulatot is árasztó kis mesekönyvet kaptunk Nordqvist tollából - egyszerűt, mégis tanulságosat, amiben olyan dolgok is tettenérhetők, mint a proaktív hozzáállás fontossága a problémaközpontúsággal szemben, vagy az emberi segítségnyújtás és támogatás. Pettson még mindig a legimádnivalóbb öregember, akinek tökéletes társ egy ilyen élettel teli, virgonc kis állat, mint Findusz. A szereplők, a hangulat, a lényeg, az illusztrációk... minden a helyén volt ahhoz, hogy sikerüljön elmélyedni a pihe-puha takaróként körbeölelő ünnepi feelingben. Ajánlom teljes szívvel és lehetőleg mézeskaláccsal meg almás-fahéjas teával!
Kedvenc idézetek:
"A múlt héten egyszer már sütöttek mézest, és a nyers tészta fele még ott volt az éléskamrában. Az öreg legalábbis azt hitte. De amikor belenézett a tálba, már csak egy kis darabot látott.
- Hát ez bizony alaposan összement - állapított meg.
- Ilyenek ezek a tészták - válaszolta Findusz. - Csak úgy fogják magukat, és összemennek.
- Nem lehet, hogy járt erre egy kandúr, és evett belőle? - sandított rá az öreg.
- Hát, lehet. És az nem lehet, hogy egy öregember is járt erre, és az is evett belőle?
- Hát, az is lehet - adta meg magát Pettson."
***
"De azért az öreg se maradjon ajándék nélkül! Findusz gyorsan keresett valami meglepetésfélét, betekerte egy konyharuhába, és átkötötte egy zsinórral. Egy krumplihámozó volt az, a műhelyben találta. Így most már azért jobban érezte magát."
Borító: 5/5
Tény, az ablak túloldaláról leskelődő gyerekarcú viaszbaba-szerű csoportosulás elsőre a frászt hozta rám, megtanultam nem rájuk figyelni, hanem a mézes süteményre, Pettson gyertyával megtűzdelt lábára és zoknifejű Finduszra, úgyhogy teljes élmény és teljes boldogság van.
Pontozás: 5/5
Blogturné és nyereményjáték
Pettson és Findusz lelkesen várja a karácsonyt, de egy váratlan baleset következtében úgy néz ki, le kell mondjanak a nagy ünneplésről - vagy mégsem? Sven Nordqvist karácsonyi története arra emlékezteti az olvasót, hogy a díszek és ajándékok mellett mi is az ünnep igazi lényege. Tartsatok bloggereinkkel, hogy esélyetek legyen megnyerni a General Press Kiadó által felajánlott példányt.
Ti is várjátok a karácsonyt, akárcsak Findusz? A játékunk során szeretnénk, ha egy kicsit már most ráhangolódnátok az ünnepre, és megírnátok nekünk, hogy mik a karácsonyi kedvenceitek. A dolgotok csak annyi lenne, hogy válaszoljatok az állomásokon található kérdésekre, és válaszaitokat beírjátok a Raffelcopter doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Mi a kedvenc karácsonyi dalotok?
Állomáslista
Blogturné Klub
Nov. 15. Never Let Me Go
Nov. 17. Veronika’s Reader Feeder
Nov. 19. Könyv és más
Nov. 21. Flora the Sweaterist
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése