Patrick Süskind - A parfüm



 
"Mert az emberek behunyhatják a szemüket a nagyság előtt, a szörnyűség előtt, a szépség előtt, fülüket is eldugaszolhatják a dallamok vagy a hízelgő szavak elől. De az illattól nem menekülhetnek."


Eredeti cím:
Das Parfum
Oldalszám: 264
Megjelenés: 2020
Kiadó: Partvonal
Ár: 3699 -

Jean-Baptiste ​Grenouille a 18. század egyik legzseniálisabb és egyben legvisszataszítóbb jelensége, aki az illatok géniuszaként írta be magát korának történetébe. A sors fintoraként szag nélküli testtel, Párizs legbűzösebb negyedében, a halpiacon látta meg a napvilágot, ahol nem várta senki, így szeretet sem jutott neki. Pedig semmire sem vágyott jobban, minthogy szeressék, és kivívja az emberek elismerését. S mivel számára a világ illatok és szagok forgataga, megalkotta minden idők legtökéletesebb parfümjét. Az ellenállhatatlan szépség, a visszautasíthatatlan szeretet illatának forrása s legfontosabb alapanyaga azonban az emberi bőr, de Grenouille-t ez sem állíthatta meg.
A mindvégig hátborzongató történet olvasása közben lehetetlen eldönteni. A mű a zsenialitásról, a művészi tökély áráról, a magányról, a bűnről írott példabeszéd-e, vagy dermesztő horror. Egy biztos, hogy különös hangulatú regény, ellenállhatatlan olvasmány, amelyet lefordítottak több mint 40 nyelvre, és amely csaknem 20 millió példányban kelt el.
Hosszú ideig váratott magára, de végre elkészült a nagy sikerű regény filmváltozata is, amely máris meghódította a nemzetközi közönséget.

Patrick Süskind neve nem most először bukkant fel az olvasmánylistámon - nem hirtelen jelent meg a semmiből, nem ismeretlenül került az utamba, de nem is a mai értékelés tárgyául szolgáló regényét övező hírnév hívta fel rá a figyelmem... igazából a nővérem közbenjárása, egy tavaly előtti olvasási válságomból való kilábalás és egy rettentően random és meglepő korábbi olvasmányom vezetett el eddig a pontig, ez pedig a szerző Sommer úr története c. kisregénye. Sem előzetes tudásom, sem különösebb érdeklődésem nem élt iránta mikor a Flora the Sweaterist bloggerinája egyszer csak a kezembe nyomta, mi több, akkoriban az olvasással is igencsak hadilábon álltam, de abban a néhány oldalban volt valami különleges, ami egyszerre taszított olykor, mégis vonzott és fenntartotta a figyelmem... hasonló jellemzők pedig megjelentek kapcsolatomban Süskind klasszikusnak számító történetét, A parfümöt olvasgatva is.

Ha egy pontba szeretném fókuszálni a történet legszignifikánsabb tényezőit, ebben a képzeletbeli középponti halmazban két dolog állna, a gyilkosság - vagy talán csak mondjuk azt, emberi bűnök - és az illatok... amit nem is egészen véletlenül szántam kiemelésre, ugyanis mindkettőhöz megvolna a magam kis személyes hozzáfűznivalója. Ami az előbbit illeti... bevallom, a történet ezen aspektusa előbb taszított, semmint vonzott a regény felé a kezdetekkor - noha az Amerikai pszicho a kedvenc könyveim közt szerepel, ettől a szabályt erősítő kivételtől eltekintve stabilan elkerülő viszonyt folytatok mindenféle krimi/thriller vagy efféle műfajba sorolható művel... egész egyszerűen érdektelenségre hivatkozva, továbbá nyomós indokom, hogy szerintem ilyen jellegű, fokozódó feszültségre épülő s egyben akcióban vagy épp rejtélyben bővelkedő történetek mesélésének sokkal jobbat tesz egy filmes feldolgozás. Bár lehet ezzel a véleményemmel nem leszek népszerű. Alapjáraton tehát egy efféle krimis besorolás könnyen visszatarthatott volna A parfüm olvasásától... de szerencsére nem sikerült neki, és mekkora szerencse is ez, tekintve mennyivel több van ebben a műben egy kis bűnügyi vonalnál! 

Az egyik nagy pluszt, és kimondott erősséget a már fent is emlegetett "illatközpontúság" adja, ami szerintem egészen egyedülálló és formabontó megoldás a szerző részéről - ezáltal pedig hatalmas húzás. Gondoljunk csak bele... regények mekkora hányadát teszi ki az, amint egy író pontosan próbálja körülírni egy szereplő környezetét, valaki szeme színét, egy gyönyörű kastélyt, egy fa őszi lomkoronájának vörösségét... és mennyiszer ékelődik egy párbeszédbe olyasmi, hogy "trillázta Józsi megkapó pacsirtahangján", vagy hányszor olvastunk az eső kopogásáról a tetőn, netán valaki ropogtatós csámcsogásáról. Akárhányszor kinyitunk egy könyvet, vizuális és akusztikai hatások ezrei rohamozzák meg a képzeletünket, látunk és hallunk dolgokat amiket láttatni és hallatni szeretett volna velünk valaki ismeretlen, és egy fényes barna hajzuhatagot vagy egy kellemes madárcsiripelést nem is olyan vészesen kivitelezhetetlen elképzelni, mi több, automatikusan működik. És most gondoljuk végig mennyivel kevesebbszer tesz próbát bárki illatok leírásával - s ha meg is tennék, mi mennyivel nehezebben tudjuk magunkat aktivitásra bírni, hogy az adott illatot az orrunkban érezhessük? Talán a frissen nyírt fű illatát vagy a benzinszagot bárki könnyedén előhívja az emlékezetéből ha azt emlegetjük neki, ám a világ ezeken a szimplán definiálható ingerektől elvonatkoztatva is telis-tele illatokkal, ezernyivel, olyanokkal, amelyeknek nagy részét legfeljebb hasonlítani tudjuk valami máshoz, másokhoz, vagy talán nem is tudjuk mihez kötni egyáltalán. Mégis körülvesznek az utcán, boltokban, piacokon, lakásokban, emberek hozzák-viszik magukkal minden nap. Egy ilyen alapvető, mégis elhanyagolt, és jóval kevésbé konkrétan megfogható érzék teljes regényen végigvezethető dominanciájára építeni mindenképp bátor lépés volt Süskind részéről, s ami a bátorságnál szerintem többet elárul a szerző nagyszerűségéről, ez a húzás nem maradt meg a próbálkozás szintjén, hanem egészen a tökéletességig lett kibontva, és a lehető legérzékenyebb módon volt kezelve mindvégig. 

Patrick Süskind valódi, klasszikus értelemben vett tehetségről és hozzáértésről tett előttem tanúbizonyságot. Nem hordozta magán a modern kor íróinak jellegzetes hibáit, ellenállt a történet és jelen kor közti időbeli távolság torzításainak, ellenállt az ember alapvető pozitívra irányultságának, hogy végeredményül elrepítsen minket fejben egészen a 18. századig, s meg se álljon velünk, míg el nem ér ezen időszak legsötétebb kis sikátoraiig. A szerző minden csúfságával és gyarlóságával együtt mutatta be az embert és a világot, undorodást és elhatárolódást váltva ki, ugyanakkor mindezt olyan fejlett, szépirodalmi stílussal valósítva meg, hogy szétfeszítse az olvasót az emiatt érzett textuális gyönyör és a tartalom miatti megvetés okozta disszonancia. A parfüm olyan regény, aminek érdemes adni egy esélyt, amennyiben biztosra akarunk lenni abban, hogy az olvasásra szánt néhány óra érzéseket fog belőlünk kicsikarni - változatosakat és zavarbaejtőeket is akár.

Kedvenc idézetek

"Mert az emberek behunyhatják a szemüket a nagyság előtt, a szörnyűség előtt, a szépség előtt, fülüket is eldugaszolhatják a dallamok vagy a hízelgő szavak elől. De az illattól nem menekülhetnek. Mert az illat a lélegzet testvére. Vele együtt lopakodik be az ember testébe, nélküle nincs élet, nem lehet kikerülni. És az illat közvetlenül a szívbe hatol, és ott határozottan dönt vonzalomról és megvetésről, undorról és kedvességről, szerelemről és gyűlöletről."

***

"Eddig mindig azt hitte, hogy általában a világ nyomasztja. De nem a világ nyomasztotta, hanem az emberek. A világban, úgy tűnt, lehet élni."

***

"A kezdet kezdetétől szörnyeteg volt. Csakis dacból és gonoszságból választotta az életet."

***

"Franciaország legmagányosabb hegyének a gyomrában hevert, ötven méterrel a föld színe alatt, mintha saját sírjában feküdne. Soha életében még nem érezte magát ilyen biztonságban – legkevésbé az anyja hasában. Ha odakint világégés van ő abból sem érzékel semmit. Csendesen sírni kezdett. Nem tudta, kinek mondjon köszönetet ennyi boldogságért."

Blogturné és nyereményjáték

A parfüm talán az egyetlen olyan regény, amelyben a legmeghatározóbb szerepet az illatok és szagok töltik be. Süskind hátborzongató klasszikusa, a német irodalom egyik legismertebb regénye, idén új köntösben kerül újra a hazai könyvesboltok polcaira. Tartsatok velünk, merüljünk el együtt a szagok és illatok árjában, és próbáljatok szerencsét, hátha megnyeritek a kiadó által felajánlott példányt!

A regénynek egyik központi témáját az illatok és szagok adják, és mivel illatmintákat virtuálisan -sajnos - nem tudunk megosztani veletek, annyi lenne a feladatotok, hogy válaszoljatok az egyes állomásokon található kérdésekre. Helytelen válasz nincs, most a ti véleményetekre és kedvenceitekre vagyunk kíváncsiak!

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.  

Kérdés: Ha bármilyen illatból parfümöt készíthetnének, mi lenne az?

Állomáslista

Blogturné Klub
10.03. Flora the Sweaterist
10.04. Pandalány olvas
10.06. Csak olvass
10.08. Utószó
10.10. Readinspo
10.12. Never Let Me Go

a Rafflecopter giveaway

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Instagram