Ne lopd. Kösz. . Üzemeltető: Blogger.

Pages

Szécsi Noémi - Lányok és asszonyok aranykönyve | Blogturné

by - 15:15


„Kíváncsi vagyok, mit fogok évek múltán ebbe a könyvbe záradéknak beírni. Azt-e hogy letettem a doktorátust, vagy pedig hogy férjhezmentem.”

Eredeti cím: Lányok és asszonyok aranykönyve
Oldalszám: 384
Megjelenés: 2019
Kiadó: Park Kiadó
Ár: 4490 –

Mi ​volt a menstruáció szerepe a nők oktatása szempontjából a 19-20. század fordulóján? Éltek-e szexuális életet a szűzkultuszban nevelt középosztálybeli lányok? Milyen testi tulajdonságokkal lehetett jól elkelni a házassági piacon? Miért volt erkölcstelen intézmény a szoptatósdajkaság? Mivel igyekeztek akkoriban orvosolni a meddőséget? Miért gondolták egészségre ártalmasnak az egyedülálló nők életét? Testi vagy lelki betegség volt-e a hisztéria? Hogyan viszonyultak akkoriban egy nőgyógyászati műtéthez? Korabeli vélekedések szerint miért nem lehet szerelemmel szeretni egy majd nyolcvanéves nőt?

Sok más forrás mellett dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő hagyatékában fellelhető századfordulós rendelési naplók képezik az egyik legfontosabb forrását ennek a könyvnek, ami – korabeli levelek, naplók, visszaemlékezések, orvosi és ismeretterjesztő források, valamint irodalmi művek segítségével – kamaszkortól időskorig kíséri végig a 19. század végén és a 20. század elején, egy paradigmaváltó időszakban élt nők életét. Megmutatja, hogyan tekintettek a nők testére, és hogyan érezték magukat ők a saját testükben abban a korban, amikor a nők társadalmi szerepének változása és a modern testtudatosság kialakulása jelentős változásokat hozott az addigi szemléletbe.


Nehéz ilyet beismernem egy olyan családban, ahol rettentően nagyra tartják a történelmet… de ami az igazat illeti, én sosem lelkesedtem ezért a tárgyért. Persze az órákat határtalanul szerettem, ugyanis mind általános iskolában, mint gimnáziumban olyan tanáraim voltak, akiknek egyszerűen élvezetes volt hallgatni minden szavát – de akkor is, magát a történelmet nem sikerült megszerettetniük velem. Annak a valószínűsége, hogy megszerezzek, elolvassak, és őszinte érdeklődéssel lapozgassak egy kiadványt, amely cikkeivel, képeivel, forrásaival a gimis töritankönyveimet idézi… igencsak csekély volt. Mégis megtörtént a Park Kiadó gondozásában megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve c. kötet által. Ami azt illeti, elmondhatjuk, hogy talán mégiscsak egész fogékony vagyok, ha számomra fontos témák kerülnek előtérbe.

Amennyiben valaki kicsit is képben van 19-20. századi könyvekkel, filmekkel, történetekkel, vagy mondjuk ki a legegyszerűbben, ha valakinek van legalább minimális történelmi tudása és műveltsége, akkor bizonyára nem éri meglepetésként, hogy a nők nem mindig éltek úgy, mint ma. De talán ha kicsit bátrabban fejezem ki magam, akkor is éppoly közel, ha nem még közelebb kerülök a valósághoz: a nők nem mindig éltek úgy, mint az emberek. Ezt sajnos eddig is tudtam, eddig is bántott, bosszantott, és épp ezért áll hozzám közel a feminizmus témája, de talán még nem ütött be nálam koncentráltan annyi megbotránkozás, mint ezalatt a közel 400 oldal alatt. Szécsi Noémi könyvét számos módon méltathatom: elismerhetem a kiváló és emberbarát fogalmazását, jól fogyasztható s egyben igényes stílusát, a kötet jólogikájú felépítését, a témák körüljárásának alaposságát, a konkrét tudáselemek és szemléltető történetek váltakozásának dinamikáját… hosszú a felsorolás. Valóban akad bőven dicsérnivalóm, ugyanakkor lehetetlen küldetés lenne úgy ejtenem szót, vagy akár csak gondolnom a Lányok és asszonyok aranykönyvére, hogy közben nem nyílik ki a bicska a zsebemben, nem szorul ökölbe a kezem a nemem múltjában vájkálva. Nem pusztán annyiról van szó, hogy a nők kevésbé éltek szabad életet mint napjainkban – arról van szó, hogy szinte alig éltek. Tárgyak voltak, díszcsecsebecsék, játékbabák. Újabb és újabb fejezetek világítottak erre rá más-más szemszögből, én pedig, noha alapvető fogalmam már egész sok mindenről volt előzetesen is, egyre dühösebb lettem ahogy előre haladtam.


Masszívan és keményen ismertem meg azt a világot, ahol a nők férfiaktól való alapvető eltérései egyértelmű negatív megkülönböztetéssel jártak, amitől értéktelenebbnek, életképtelenebbnek, kevésbé kompetensnek tartották őket – a kisebb fizikai erő, vagy a menstruáció totál természetes folyamata valid indoklás volt akkoriban arra, hogy a nők miért nem kellene hogy felsőoktatásba, vagy munkába kerüljenek. Ugyanígy sokkoló kép tárult elém arról, mekkora tudatlanságban tartották a fiatal lányokat – mármint ne essen félreértés, volt róla fogalmam eddig is, hogy a szexualitás afféle tabunak számított, de még így is értek meglepetések. Rengeteg, ha összességében nézzük a kötetet… de az egyik legnagyobb sokkot az alábbi idézet és a hozzá tartozó fejezet során éltem át:

„Ez a felállás azt eredményezte, hogy míg a lányok egy része tiszteletre méltónak és elérhetetlennek számított, sőt többnyire állandó őrizet alatt állt, addig az elérhetőnek tekintett többség állandó szexuális zaklatásnak volt kitéve.”

A könyv nem csupán a férfiak és nők világa közti szinte átvághatatlan különbségeket prezentálta ugyanis, de a különböző társadalmi csoportok eltérését is húsbavágó éllel tárta elénk… mint az imént is. Igazából csak… szeretnék leülni, és gondolkodni még minderről, mert a 21. század szülöttének talán nehéz ezt ép ésszel tűrni. Még olvasni is fáj, hát még bővebben belegondolni.

Összességében annyit mondanék, hogy ezt a könyvet bizony szívesen kötelező olvasmánnyá tenném: kötelezőnek lányoknak, nőknek, asszonyoknak, de igazából ott a helye bárki kezében, aki igazán nyílt és érdeklődő a benne fellelhető témák, a 19-20. századi női szexualitás, test, tanulás, házasság, munka, egyenjogúság, és a többi. Rengeteg érdekesség, rengeteg sokkélmény és új tudás birtokosa lesz vele az olvasó, annyi szent.
Kiemelt idézetek:

Figyeljetek… mint fentebb ezt már elég sokszor kifejezésre juttattam, ezúttal a dühöm az olvasás szerves velejárója volt, háborogtam és szomorkodtam, miközben végig vitt tovább mégis az őszinte érdeklődés… úgyhogy ezekre való tekintettel nem „kedvenc” idézeteket választanék, csupán kiemelnék néhány gondolatot, ami elgondolkodtatott, lesokkolt, vagy bármi ehhez hasonló.

„A 19. század során az emancipáció ellenzői folyton a nők testére hivatkoztak: fizikai gyengeségükre, kisebb testi erejükre vagy a nők által havonta elszenvedett menstruációra, amikor amellett kardoskodtak, hogy nem engedhetik a havonta lebetegedő női nemet a (felsőbb) oktatásba vagy a munka világába.”

***

(előzmény: a természetesen pirospozsgás lányok különböző módszerekkel kellett próbálkozzanak arcszínük halványítására, máshogy ugyanis nem számítottak előkelőnek… egyáltalán nem.) „… elég baj ez a pirosság. Mindenki azt hiszi, hogy ki vagyok festve, s nem is mehetek már az utcán, mert a férfiak rögtön utánam vetik magukat, és még alig volt eset, mikor magamnak mentem, hogy valamelyik meg ne szólított volna. És milyen ocsmányul! […] a társaságban mindenki más tudja, hogy a lányokat prostituáltnak nézik festettnek látszó, piros orcájuk miatt, ezért zaklatják őket az utcán.”

***

„A nemek egyenlősége szerinte [Aimé Humbert] szoktatás és elfogadás kérdése: „Ha a fiú a leányt már az iskolában ugyanolyan képességű személynek ismeri meg, mint saját maga, akkor mint felnőtt minden további nélkül el fogja ismerni a nők egyenjogúságát, a lányok viszont a fiúkkal való találkozásukat testi és szellemi fejlődésük érdekében fogják felhasználni és mint felnőttek egyenrangú társai lesznek a férfinak.””

***

„A lányok felsőbb leányiskolába, polgáriba, gimnáziumba, kereskedelmi vagy ipari iskolába iratkozhattak. A szülők mindezt elsősorban azért látták hasznosnak […], mert úgy vélték, felelőtlenség nem adni valamiféle eszközt a leánygyermek kezébe arra az esetre, ha nem „kelne el” a házassági piacon.”

***

„A társadalom tehát, hogy a családi állapot alaperkölcsét: a házasságon kívüli szüzességet föntartsa, a nők nagyobb tömegétől egyenesen megköveteli, hogy – saját fölfogása szerint is – prostituált legyen. A kedvezőtlenebb helyzetű nőket beledobja a bordélyházak s a rendőrileg ellenőrizni nem tudott prostitúció rothadt csatornájába, hogy a család kedvező helyzetű fiainak legyen kiket használni s ezáltal a jobb helyzetű családok kisasszonyai megőrizhessék szüzességüket.”

***

„A szem alatti sötét karikákat – ami lehetett a fiatal lányoknál gyakori anémia, azaz vérszegénység jele – kifejezetten az egyedül vagy mással űzött nemi élet eltitkolhatatlan megnyilvánulásának tekintették.” (Ez amúgy mi a halál, még mindig nem dolgoztam föl.)

Borító: 5/4.5

Nyilván elő tudnék állni ötletekkel… korabeli terhes asszonyokkal vagy éppen iskolapadban ülő fiatal lányok képével, de felvetéseim ide vagy oda, azt hiszem elmondhatom, hogy a Lányok és asszonyok aranykönyvének borítója így is maximálisan rendben van, mi több, egyszerűen gyönyörű darab. Az antik kép megadja az alaphangulatot, az arany-kék színpárosítás egyszerre visszafogott és figyelemfelkeltő, s a tipográfia is kifejezetten szép – részemről egyedül a cím lehetett volna kicsit hangsúlyosabb.  

Pontozás: 5/5

Blogturné és nyereményjáték


A Park Kiadó gondozásában megjelent csodálatosan igényes Lányok és asszonyok aranykönyve c. kötet a 19-20. század fordulójára repít minket, ahol aztán kétes hírű házakba, hálószobákba és orvosi rendelőkbe egyaránt kalauzol, miközben részletesen, lépésről lépésről halad végig olyan témákon, mint a női test, szexualitás, termékenység, egészség, iskoláztatás és szépség. A könyv lapjain számos érdekességet tudhatunk meg hiteles forrásokból - legújabb blogturnénk keretein belül ezeknek szegődik nyomába három bloggerünk, s ha velük tartotok, nem csupán rengeteg új tudással, de akár a kötet egy példányával is gazdagabbak lehettek!

A Lányok és asszonyok aranykönyve többek közt a nők munkába állásának lehetőségeire, iskoláztatásuk- és felsőfokú tanulmányaik kezdetére is kitér, így egy-egy területen úttörőnek számító fiatal nőket, asszonyokat is megemlít, kik elsőként képviselték saját nemüket egy nők számára addig nem végezhető szakmában. Három állomásos turnénkon az lesz a feladatotok, hogy az értékelésekben kiemelt betűkből összeolvassátok egy-egy ilyen nagy „első” nőnek a nevét, majd beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába ezt a nevet, valamint azt, hogy milyen szakmában volt első az illető. A helyes megfejtők között a kötet egy példánya került kisorsolásra.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Állomáslista

2019.12.07. Never Let Me Go

You May Also Like

0 Hozzászólás

Instagram