2017. április 17., hétfő

KVÍZ #2 | Melyik könyvből származik az idézet?



Hey, toku ofaangá! Itt az ideje tovább szélesíteni a palettát. Az angol már kispályás ide xD. Szóval formabontó maori beköszönésemet fordítva továbbra is sziasztok drágaságaim – sziasztok, és engedjétek meg, hogy virtuálisan térdre boruljak és esedezzem a bocsánatotokért, mert… mert most kábé annyit tudok tenni, kegyelemért sírni, mert szavakkal kifejezni sem tudnám, mennyire szégyellem magam jelenleg. Igen… közel 10 napja nem volt poszt. Ha biztos lennék benne, hogy bárkit is érdeklek, most azt hinném, ennyi idő alatt már felolvasta valaki a halotti beszédem, és elkönyveltetek a virtuális térben halott személynek. De itt vagyok, jelentem, hogy diadalmasan visszatértem „diadalmasan”… pff – igen, később, mint ahogy értettem, mikor legutóbb úgy köszöntem el „hamarosan jövök”, és később, mint valaha is akartam… de talán most kellett ez a szünet. Nem is feltétlen miattam… talán a legtalálóbb kifejezés a helyzetre az, „közérdek”. Legalábbis szeretném ezzel takargatni, hogy az igazat megvallva olyan gyarló emberi lény vagyok, aki felett a hormonjai átmenetileg teljesen átvették az irányítást. És a kis dögök azt mondták: „Let’s get sad and depressed, okay? Just for fun.” Jelentem, nem volt vicces. Történetesen a szünet előtti utolsó csütörtökön sikerült elveszteni addigi minden életkedvem – de annyira, hogy még a vigasz-könyvtározásom és kekszes Milka csokim sem segített, pénteken pedig csak még rosszabb lett. Szombaton már egyenesen fel sem akartam kelni, csak döglődtem. Szóval értitek a lényeget… azóta szerencsére visszatértem az életbe, jelenleg úgy érzem, boldogabb vagyok, mint valaha, és egy totálisan tétlen és semmittevéssel töltött szünet utolsó előtte estéjére össze is kaptam magam, hogy visszatérjek hozzátok – mert remélem tudjátok, akármikor tűnök is el, akármennyi időre ennél több reméljük, már nem lesz, hozzátok mindig visszajövök. ♥ Apropó… időközben meglettünk 150-en… úgyhogy mielőtt átadnám a pódiumot a mára betervezett, laza szösszenetemnek, szeretném nektek megköszönni. Hogy itt vagytok. Hogy támogattok. Hogy csupán a ténnyel, hogy itt vagytok, mindig visszahúzzatok ide, ahová tartozom. Nincs elég blogposzt és nincs elég alkalom, hogy ezt annyiszor megköszönjem, amennyiszer megérdemlitek. Ti vagytok a legjobbak! ♥

Na… mily meglepő, már megint többet beszéltem, mint kellett, s mint indokolt lett volna, de e izmos kis bocsánat,- panaszkodás,- magyarázkodás,- és ömlengésmassza után már végre jöhet az, amiért eredetileg egy normális és kissé sem szuicid hajlamú ember rákattintott a posztra… azaz a kvíz, melyben ezúttal 20 valamilyen módon megkapó idézetet szedtem össze, a ti feladatotok pedig nem más, mint kitalálni, melyik könyvben hangzott el. He pārekareka ki! Enjoy… a gyengébbek kedvéért ;D

1 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszett ez a kvíz, igaz csak 9 helyes válaszom lett! :)

    VálaszTörlés